A gyerekek viselkedése gyakran hullámzó, és az erősebb érzelmi reakciók sokszor az életkor természetes velejárói. Fontos azonban odafigyelni, ha egy változás hosszabb ideig tart, vagy nagyon erősen jelentkezik. Kisiskolás- és kamaszkorban a tartósan rossz hangulat, a hirtelen visszahúzódás, az önhibáztatás, a motiváció elvesztése, a fokozott ingerlékenység vagy az alvási szokások jelentős megváltozása jelezhet mélyebb lelki nehézségeket. Ezeknél a változásoknál különösen fontos a korai felismerés és a segítségkérés. Nem érdemes megvárni, amíg a nehézségek „maguktól” elmúlnak, ilyenkor a figyelem és a támogatás lehet a legerősebb eszközünk.

Az 5., 7., 9. és 11. osztályosokat vizsgáló, az ELTE és a Heim Pál Gyermekkórház által végzett nagy, reprezentatív HBSC‑felmérés (Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartását vizsgáló nemzetközi kutatás) szerint  a lányok közel kétharmada, a fiúk több mint 40%-a tapasztal rendszeresen pszichoszomatikus panaszokat, ilyen például a fáradtság, az alvászavar, a fejfájás vagy az ingerlékenység.

Kiemelendő, hogy a leggyakoribb probléma a tartós kimerültség, amely minden második gyermeket érint. Mindez összefüggésbe hozható a mai képernyőközpontú és online térre épülő életmóddal, valamint a már korán megjelenő teljesítménykényszerrel, amelyek együttesen könnyen megbillenthetik a gyermekek lelki egyensúlyát.

,,A közösségi médiában látott „tökéletes” életekhez való folyamatos összehasonlítás csökkentheti az önértékelést, és szorongást vagy akár depressziós tüneteket is okozhat. A klinikai tapasztalat azt mutatja, hogy ez más tényezők mellett súlyosabb esetekben evészavarok, önveszélyeztető viselkedésformák kialakulásához is vezethet. A sok képernyőhasználat az alvást is rontja, később alszanak el, a pihenés nem lesz elég mély, és másnap fáradtak, ingerlékenyek lehetnek, ami több kudarcélményhez vezethet. Épp ezért fontos a tudatos képernyőhasználat, például ésszerű időkorlátok, telefonmentes esték és olyan családi légkör, ahol a gyerekek az online élményeikről is beszélhetnek” – így fogalmazott a K&H gyógyvarázs jövő gyógyítói díj nyertese, Dr. Bánszky Balázs, gyermek- és ifjúságpszichiáter rezidens. Majd hozzátette, hogy “a gyerekek lelki egyensúlyát több dolog is segítheti, a stabil és biztonságos szülő-gyermek kapcsolat, a kiszámítható napirend és a következetes szabályok. Fontosak a valódi, személyes (offline) kapcsolatok, a megfelelő mennyiségű alvás, valamint az, hogy legyen lehetőségük mozogni és szabadon játszani. Emellett az is lényeges, hogy a gyerekek érezzék, mindig van valaki, akihez fordulhatnak. Ezek mind olyan tényezők, amelyek segítenek ellensúlyozni a negatív hatásokat.”

A szülők rengeteget tehetnek a gyerekek lelki jóllétéért a hétköznapokban. Fontos, hogy a családban legyen hely az érzelmek megnevezésére: ha a gyerekek megtanulják, hogy lehet beszélni a szomorúságról, haragról, félelemről vagy boldogságról, később könnyebben mernek segítséget kérni. A lelki fejlődést segíti az is, ha a gyerekek megtapasztalják, hogy a hibázás a fejlődés természetes része. Emellett sokat tanulhatnak abból, ahogyan a felnőttek kezelik saját nehézségeiket. Ha azt látják, hogy a felnőttek nyíltan beszélnek a problémáikról és megoldásokat keresnek, ez követhető mintát ad számukra.

,,A természetben töltött idő, a sport, a művészeti tevékenységek vagy a közös családi programok szintén hozzájárulnak a lelki egyensúlyhoz. Nem csupán a mennyiség, hanem a minőség is számít. Fontos, hogy a szülők valóban jelen legyenek a közös pillanatokban – játszanak, beszélgessenek, nevessenek együtt - és olyan tevékenységeket végezzenek, amelyek mindenkinek örömet okoznak. Szintén lényeges, hogy a szülők az életkorhoz és a gyermek képességeihez igazodó elvárásokat állítsanak, így támogathatják a lelki egyensúly kialakulását.” – hangsúlyozta Dr. Bánszky Balázs, gyermek- és ifjúságpszichiáter rezidens, a K&H gyógyvarázs jövő gyógyítói díjjal elismert fiatal orvosa.