Egyre nagyobb teret hódit életünk minden területén a wellbeing. De vajon mit is jelent ez a mindennapjainkban, illetve a sportban. Erről kérdeztük Kosaras Renátát a Magyar Sport Üzleti Szövetség elnökét.

„Mit jelent ma jól működni egy szervezetben? Elsősorban eddig teljesítményről, eredményességről, hatékonyságról és mindezek után az üzleti célokról beszéltünk.

A munkakörnyezet, a mentális jóllét, a regeneráció vagy a munka és magánélet egyensúlya sok esetben inkább egy olyan „plusz” elemként jelent meg, amire nincs lehetőség, forrás és idő.

A gondolkodás változik!

Az Ipsos most megjelent, 10. Global Trends kutatása 38 piac közel 30 ezer válaszadójának attitűdjeit vizsgálta meg, és több olyan globális trendet is azonosít, amely fontos üzenetet hordoz a munka világának – és a sportiparnak is.

Az egyik legerősebb megállapítás, hogy a testi egészség és a mentális jóllét közötti korábbi különbség látványosan csökken. A kutatásban 84% mondja azt, hogy többet kell tennie a fizikai egészségéért, míg 81% ugyanezt gondolja a mentális jóllétéről.

A kutatás adatai szerint a két terület közötti különbség 2019-ben még 10 százalékpont volt, 2026-ra azonban mindössze 3 pontra csökkent. Ez nem egyszerűen egy egészségügyi trend. Azt mutatja, hogy egyre inkább átfogóan gondolkodunk az emberről: nem külön fizikai és mentális egészségről, hanem holisztikus jóllétről beszélünk.

A kutatás egy másik kulcsfontosságú változást is kiemel: az egészség és a wellbeing egyre kevésbé valamiféle megfoghatatlan „akaraterő kérdése”. Az emberek egyre inkább olyan területként tekintenek rá, amely megérthető, mérhető, megelőzhető és tudatosan optimalizálható.

A wellbeing a szervezetek számára is alapvető szemléletváltást követel.

A wellbeing nem pusztán egy jógaóra, egy gyümölcskosár vagy egy évente egyszer megszervezett egészségnap, hanem annak kérdése, hogyan működik egy közösség a mindennapokban.

Van-e reális lehetőség a regenerációra? Rendszerszintű-e a figyelem a mentális terhelésre?

Mennyire kiszámítható a szervezeti működés? Hogyan kezeljük a kiemelt, nagy terhelésű időszakokat? Mit teszünk azért, hogy az emberek hosszú távon, kiégés nélkül legyenek képesek teljesíteni?

A kutatás adatai szerint a work-life balance fontossága is stabilan magas: a megkérdezettek 85%-a egyetért azzal, hogy a jó egyensúly fontosabb, mint a sikeres karrier. A sport számára ez különösen kritikus kérdés. A sport működésének természetéből fakad, hogy a feladatok jelentős része nem a klasszikus munkaidőben zajlik. Versenyek, mérkőzések, edzések, utazások, hétvégék és kiemelt kampányidőszakok határozzák meg a munkát, miközben a pályán és a szervezeti háttérben is folyamatosan nőnek a teljesítményelvárások. Éppen ezért a sportban a wellbeingről nem érdemes általános vállalati sablonprogramként gondolkodni. Saját, ágazatspecifikus megközelítésre van szükség.

A MASÜSZ SportWellbeing360® programja ebből a felismerésből indul ki: a sportban dolgozó közösségek és szakemberek jólléte nem önálló HR-feladat, hanem a fenntartható és felelős sportszervezeti működés stratégiai alapja.

A kutatás természetesen nem a sportágazatot vizsgálja célzottan, és nem a SportWellbeing360® programot igazolja közvetlenül. Viszont egyértelműen kirajzolja azt a társadalmi és munkavállalói elvárásrendszert, amelyre a programunk szakmai választ ad.

Az emberek egyre tudatosabban szeretnének tenni saját fizikai és mentális jóllétükért. A szervezetek feladata pedig nem az, hogy ezt helyettük megoldják, hanem hogy olyan működési környezetet teremtsenek, amelyben ez valóban lehetséges.

Ma már nem az a kérdés, hogy szükség van-e wellbeingre a sportban. Hanem az, hogy egy sportszervezet mennyire tudatosan építi be azt a mindennapi stratégiai működésébe.

A SportWellbeing360® számunkra erről szól. Nem egy extra szolgáltatásról, hanem arról, hogyan hozhatunk létre a sportvilágban egészségesebb, fenntarthatóbb és felelősebb munkakörnyezeteket.”