2019. November 19. | Erzsébet
Előző

Negyven év után…...

Következő

Besenyei Péter elektromos kisgépe...

Merész látomások

Fink Evelin
A magyar divatvilág energikus és izgalmas szereplőjét, Fink Evelint kérdeztük, akiről kliensei csak úgy nyilatkoznak, hogy a precizitása zavarba ejtő, terveit és szabásvonalait mérnöki pontossággal készíti és nem mellesleg a bőr szerelmese. A különböző anyagok kombinálása (házasítása) mellett, munkáit a határozott, éles vonalvezetés jellemzi. Úgy gondolja: minden Nő megérdemli, hogy kizárólag természetes anyagokból készüljön a ruhája!

 

A családjában mennyire volt jelen a divat, gyermekkorában mennyire döntött abban, hogy mit vesz fel? 

 

– Édesanyám varrta szinte minden ruhánkat, mindig szépen öltözetett minket, persze ezek az adott kor divatjának is megfeleltek. Az iskolából egyszer azzal mentem haza, hogy egy osztálytársam azt kérdezte tőlem: neked mennyire jó érzés mindig szép ruhában járni?  Valószínű, hogy aznap is egy új kisruha lehetett rajtam. Már 10 éves koromban leültem a varrógép mellé és próbáltam magamnak, magamra varrni. Tiniként nagyon élveztem, hogy én tervezhettem meg a ruháimat, az egyszerűbb darabokat én készítettem, már akkor határozott elképzelésem volt arról mit viseljek.

 

Mikor vált egyértelművé, hogy a divat és a tervezés lesz a fő megélhetési területe?

 

– Nagyon sokáig csak hobbiként volt jelen az életemben. Sosem gondoltam arra, hogy ezt hivatásként műveljem, de talán mélyen legbelül mindig ott motoszkálhatott bennem. Viszonylag későn jött az elhatározás, két diplomát is szereztem és teljesen más területen dolgoztam. Jó kérdés, hogy lesz egy műszaki menedzser és matematika tanárból dizájner?  Minden szabadidőmet a tervezés és a készítés töltötte ki. Fogságba estem, kalandos időszak volt, imádtam. Ma már egyértelmű, hogy kizárólag ezzel szeretnék foglalkozni, miután a saját márkámat, az EVELIN FINK-et nyolc éve építem és működtetem. A minap derült ki – és milyen érdekes – , hogy a Váci utca 7-ben, a harmadik emeleten, ahol a szalonom van a mellettem lévő lakásban is egy tervező dolgozott, csak sokkal régebben. Egy kedves vendégem anyukája járt oda a hatvanas években.

 

– Mit tart legnehezebbnek a hivatásában?

 

A saját maximalizmusomat, hogy egy nap csak 24 órából áll. Mikor bemutatom a legújabb kollekciómat, már rögtön azon jár az eszem, hogy tudnék ennél is jobbat csinálni. Eddig minden évben sikerült, pedig nagyon szigorú vagyok magammal. Fontos, hogy az inspiráció mélyről jöjjön.

 

–– Kik azok a tervezők, akiknek a munkái lenyűgözik?  

 

 Nagyon sok tervező munkáját szeretem, mindenkiét másért. A legjobban John Galliano és Alexander Mcqueen technikai megoldásai nyűgöznek le.  Szeretek én is érdekes formákat, szabásvonalakat alkalmazni az egyes darabjaimban, de fontos számomra, hogy hordhatóak maradjanak.

 

Kinek a ruháiban jár a legszívesebben?

 

Gyerekként hozzászoktam a saját alakomra, méretemre és terveim alapján készített ruhákhoz, ez idővel nagyon megnehezítette a vásárlást. Zavart és most is zavar, ha nem egyedi, ha nem stimmel mindenütt a konfekció ruha. Volt időszak, amikor valami nagyon tetszett, megvettem, de szinte mindig hozzányúltam, úgy éreztem egy kicsit át kell szabnom, hogy tökéletesebben álljon. Legszívesebben a saját ruháimban járok, de mióta ez a hivatásom, nem sok idő jut magamra, mert mindig a vendég, a megrendelő a legfontosabb, hogy nekik készüljenek el a darabok. Maximalista vagyok, így millimétereket is igazítok.

 

– Mit szeret az „utca emberének” öltözködésében?  

 

Azt hogy színes, sokféle. Mindig vannak trendek, amit sokan követnek, de szerencsére nem mindenki ragaszkodik ezekhez. Ha látok az utcán egy stílusosan összerakott szettet vagy egy jó részletet egy ruhán, simán utánafordulok és megjegyzem magamban, ez igen.

 

Van olyan stílus, amelyik a legközelebb áll a lelkéhez? 

 

Sokfélét szeretek, az igazán elegánstól a nagyon vagány dominánsig. Az éles szabásvonalak és a precizitás hoz igazán lázba. Megőrülök, ha azt látom, hogy valakin nem áll tökéletesen egy csodás anyagból készült ruha. Azonnal igazítanék rajta. A saját stílusom miatt a benzinkútnál vagy a boltban időnként tetováló művésznek vagy egy rock zenekar énekesének néznek, pedig csak egy vagánynak tűnő, de keményen dolgozó mai csaj vagyok, aki ruhákat tervez és meg is csinálja.

 

 Ön szerint melyek azok az alapdarabok, amelyeknek minden hölgy vagy úr ruhatárában ott lenne a helye?

 

Egy alapruhatár egy gardróbból sem hiányozhatna, ezt mindenkinek a saját stílusához, igényeihez és az életviteléhez kell alakítania és nem utolsó sorban az alkatához. Sokszor kapok olyan jellegű felkéréseket, hogy tegyük rendbe a gardróbot, vizsgáljam felül egy kliens ruhatárát. Alapruhatárral részben jól állnak a megrendelőim, legtöbbször ezt kiegészítjük pár méretre készített darabbal, hogy még jobban, többféleképpen tudják variálni a szettjeiket.  Ami miatt engem választanak az, hogy méretre készítek, egyedi darabokat, csak nekik. A tervezésnél különösen fontos szerepet játszik a ruhadarabok viselője. Nagyon fontosnak tartom, minden vásárlóban feltárjam és tudatosítsam a bennük rejlő egyediséget, nőiességet, hogy megtalálják magukban a magabiztos nőt.

 

 Mi alapján választ anyagokat a munkáihoz, mi alapján inspirálódik egy új kollekció elkészítése előtt?

 

 – Minden kollekciómban a nőiség mibenlétét, összetevőit kutatom, mert nőnek lenni jó, de nem is olyan egyszerű ebben a korban és társadalomban.  Szembe állítom a női lét két pólusát, az erőt és a gyengédséget. Fontos számomra, hogy természetes, minőségi és szép anyagokkal dolgozzak, mert ez egy plusz töltet a ruhák tervezése és készítése közben.  Az egyik nagy kedvencem és a legtöbbet használt anyag a juhnappa bőr. A mindennapokban a vendégeimnek kreálok egyedi darabokat, ezekben kevésbe tudom használni a bőrt, így az ezzel kapcsolatos szerelem egy adott kollekció megálmodásánál kerül igazán előtérbe. A bőrről mindenkinek a keménység jut az eszébe és nem a sikk, az elegancia, pedig különböző anyagokkal kombinálva már lágyabbá tehetőek az egyes alkotások. A bőrhöz mindig különböző természetes anyagokat társítok, mint a hernyóselyem organza, hernyóselyem muszlin, hernyóselyem szatén, gyapjú vagy a kasmír. Számomra így születnek a csodák! Az anyagok különbözőségének, kontrasztjának használatával próbálom még jobban érzékeltetni a női kettősséget.

 

  Mit gondol a saját márkájáról, az EVELIN FINK hol fog tartani 2030-ban?

Oh, az még 11 év. Jó szám. Sok munka.  Mondjuk, ha itthon minden nő ismeri majd a munkáimat az nagy boldogság lesz. Azt hiszem, az elől sem ugranék el, hogy egy-két világmárkával dolgozzak addig együtt. Úgy képzelem, hogy a munkám akkor is izgalmas lesz és 2030-ban is örömet tudok szerezni azoknak, akiknek a ruháimat készítem.

Előző

Negyven év után…...

Következő

Besenyei Péter elektromos kisgépe...

Kövess minket!