2017. Október 19. | Nándor
Előző

Malek Andrea szépségrituáléjai...

Következő

Kétely – kinek van igaza?...

A lélek pora

„Az ajtó” Szabó Magda egyik legnagyobb hatású regénye valós történet, amelyben életének egy megrendítően szép epizódja elevenedik meg. Szeredás Emerenc alakján keresztül Szabó Magda szenvedélyesen, de rendkívül pontos megfigyelésekkel a tarsolyában vall a magányról, az eltitkolt lelki sebekről, a szabadságról, a szeretetről, a bűnről és a megbocsátásról. Az előadás kapcsán Havas Judittal beszélgettünk a könyvről,  Szabó Magdáról és a darabról.

 

„Ez a könyv több okból is kivételes állomás írói életutamon: elsősorban amiatt, hogy míg készült, szüntelenül azt éreztem, hasztalan tettem papírra, senkit nem fog érdekelni Szeredás Emerenc, még kevésbé az én nem is valami vonzó arcképemet rögzítő gyónás, mely összetört tükörcserepekből egybetákolt keretbe szorítja az írót és a megsérthetetlen, mégis megsértett igazságot. A mindig is mitológiai személyiségnek érzékelt Emerenc aztán megtette első csodáját: az első kiadás megjelenése utáni héten már nem volt kapható története, a könyv üzenetét, amelynél magánabb magánügy igazán nem volt elképzelhető, személyes ügyüknek vállalták fel azok, akik az írót élete minden buktatóján átsegítették: az olvasók. A sepregető öregasszony, aki ha teheti, mindenki útjából iparkodott elseperni a bajt, veszedelmet, áthágta a magyar határt, alakját éppúgy ismerik német földön, mint az Északi-tengernél vagy Svájcban, a Columbia Egyetem Kelet-európai Arcképek sorozatából holdtükör arcába nézhetnek az olvasni szerető New York-iak.”- írta Szabó Magda könyve kapcsán.

                          

Film, színdarab, monodráma

Szabó Magda emblematikus regényéből először film készült, 2012-ben mutatták be Szabó István rendezésében, később több színházban is bemutatták a drámát. Havas Judit, a versmondás nagyasszonya a regény monodráma változatát adja elő az Petőfi Irodalmi Múzeumban, Szabó Magda 100. születési évfordulójára emlékezve.

 

,,Én szültem, meg is ölhetem.”- idézi Havas Judit, majd így folytatja: „Egy mesterem mondta ezt 1982 októberében, egy ködös délutánon, a nagysikerű irodalmi sorozatának befejezésekor. Most, harminc évvel később ugyanezt olvasom a kálvinista Szabó Magdánál: aki szeret, annak néha kötelessége ölni, de legalábbis hagyni méltósággal meghalni, akit szeret. Mit mond erről Emerenc? „Nagyobbat nem adhat az ember senkinek, minthogy nem enged neki módot a szenvedésre.”  Ízlelgessük a kulcsszavakat: Szabó Magda, kereszténység, XX. század, ölni, méltóság, kötelesség, bizalom.

 

Mi az az érzelem, ami e között a két ember – Emerenc és az írónő – között kialakul? Mi az a pogány szenvedély, amivel a klasszika-filológiában és a kereszténységben ugyanolyan mélyen hívő Szabó Magda összeköti őket, őket, akiknek tulajdonképpen semmi közük nincs egymáshoz? Egyike sem a hagyományos kapcsolatoknak, melyekhez az európai irodalom – és saját kapcsolati hálónk – hozzá szoktatott bennünket: nem barátság, nem bajtársiasság, nem kollegialitás, nem szerelem, nem a vérrokonság megtartó ereje. Ez valami más. Valami ősibb. Valami barbárabb. Megszeretik egymást. Váratlanul, okok és előjelek nélkül.

 

Olyan példaértékű ez a kapcsolat, hogy idéznünk kell mit mondott Ruth Naóminak: ,,ahova te mégy, oda megyek, és ahol te megszállsz, ott szállok meg; néped az én népem, és Istened az én Istenem. Ahol te meghalsz, ott halok meg, ott temessenek el engem is. Úgy tegyen velem az Úr akármit, hogy csak a halál választ el engem tőled.” (Ruth1:16-17)

 

Két ember ismerkedésének történetében az „antropológiai talányok” a  mindennemű kapcsolatokban örökké nyitva maradó kérdések vagy éppen a rájuk adott rossz válaszok  ott rejlenek az eredeti műben és a bemutatásra kerülő monodrámában is. Lévén példaértékű mondanivalójú, ezért vágyom bemutatni a regényből készült monodrámaváltozatot Bíró Zsófia színpadra alkalmazásában, Radó Gyula rendezésében.” – fejezte be a darab kapcsán gondolatait Havas Judit

Bayer Ilona

 

Helyszín és időpont: Petőfi Irodalmi Múzeum, bemutató: 2017. október 16. 

Előző

Malek Andrea szépségrituáléjai...

Következő

Kétely – kinek van igaza?...

Kövess minket!