2019. Június 19. | Gyárfás
Előző

Lányos anyukák – Kozma Orsi...

Következő

Hivatása író – Farkas Péter...

Hivatása író – Garaczi László

Ebben a hónapban írókat kérdezünk munkájukról, a szavak művészetéről, a korábban nem használt technikákkal párhuzamosan kialakult nyelvezetről. Ezen a héten Garaczi László válaszait osztjuk meg önökkel.

- Mikor dőlt el, hogy az ön életútja az irodalom, azon belül is az írói hivatás lesz?

 

- Mikor megtanultam írni és olvasni. Mikor édesanyám felolvasta az első mesekönyvet. Mikor tizenkét évesen regényírásba fogtam. Mikor rájöttem, hogy se cirkuszi bohócnak, se focistának, se punkzenésznek nem vagyok elég jó. És mindig újból eldől, mikor új könyv írásába kezdek, vagy például mikor ezekre az interjúkérdésekre válaszolok.

 

-  Hogyan választ témát?

 

 - Inkább a téma választ engem, csak figyelnem kell a hívásra, megértenem, hogy milyen irányba kell elindulnom.

 

- Hogyan készül fel egy-egy könyvének megírásához, milyen előtanulmányokat végez?

 

- Sokszor könyvtárazok, jegyzetelek, anyagot gyűjtök, de vannak olyan könyvek, mint az utolsó,Wünsch híd című, ahol inkább a saját emlékeimre, a képzeletre, inspirációra, vagyis „belső anyagokra” támaszkodom.

 

-  Biztosan több „kedvenc” írója is van, nevezzen meg egyet és ossza meg velünk, hogy miért tartja elismerésre méltónak műveit.

 

- Sok írótól tanultam, de talán a szomorú aktualitás miatt Esterházy Pétert említeném. A könyvei és a beszélgetéseink, például pályakezdő koromban, felszabadító hatással voltak rám. Lenyűgöző, ahogy a nyelvvel bánik, és hogy egyszerre tud mély és sziporkázóan szellemes lenni. 

 

-  Az irodalom a szavak művészete, de napjainkban számos olyan alkotás is található a könyváruházak polcain, amelyekben igencsak háttérbe szorul a nyelv szépsége, sokszínűsége, kifejező ereje. Ön szerint mennyire jellemző ez?

 

- A lektűr és az úgynevezett „magas irodalom” közt nemcsak sok átmeneti műfaj létezik, de átjárás, „cserekereskedelem” is zajlik, hatnak egymásra, egymásból táplálkoznak. Nem ítélném el tehát a népszerű irodalmat vagy lektűrt, sőt bizonyos tisztelettel és irigységgel tekintek rá.  

 

-  Meg lehet élni abból, hogy valaki könyvet ír? Az ön esetében ez hogyan működik a gyakorlatban, van-e valami más tevékenysége, vállalkozása is?

 

- Nincs más vállalkozásom, munkahelyem, írásból próbáltam és próbálok megélni. Sokáig nem fizettem TB-t, nem lesz nyugdíjam, de ezt akartam, ezt vállaltam, és eddig egyáltalán nem bántam meg. Köszönettel és hálával tartozom az irodalmi intézményrendszernek és az olvasóknak, hogy támogatják ezt a megszállottságot.   

 

-   Ön szerint milyen befolyással van az sms nyelvezet az írásképességre?

 

- A nyelvi kifejezés romló színvonala szerintem nincs közvetlen összefüggésben ezekkel az új kommunikációs technológiákkal, amik extrémen tömör kifejezésre késztetik a felhasználókat. Játékos, alternatív résznyelvek is keletkezhetnek így, amik nem feltétlenül rombolják, akár gazdagíthatják is a nyelvet. A korcsosuló beszéd- és íráskészség szerintem inkább a hiányos oktatásnak és az általánosnak nevezhető műveletlenségnek köszönhető. 

 

NÉVJEGY:

1956. július 17-én született Budapesten. Az Eötvös Gimnáziumban érettségizett, majd a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola magyar–történelem szakán tanult. Az egyetem után két évig a Kosárfonó és Kefekötő Vállalatnál dolgozott, majd szabadfoglalkozású író lett. 1982–1983 között az Akadémiai Könyvesbolt munkatársa volt. 1983-1988 között elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem filozófia szakát. 1983-1988 között szabadfoglalkozású közvéleménykutató volt. 1988-tól tagja a Művészeti Alapnak, továbbá a Szépírók Társaságának, a Magyar Írók Szövetségének, valamint a József Attila Körnek. 2014. szeptember 15-i hatállyal megkapta a Graz írója címet és az azzal járó ösztöndíjat. Verset, prózát, esszét, drámát, fordításokat illetve forgatókönyveket egyaránt írt.

Garaczi a posztmodern irodalom képviselője. Műveit, amelyek egyértelműen egyetlen műfajba sem sorolhatók, a nyelvi formákkal való kísérletezés és töredékesség jellemzi. 

Művei:

Plasztik (elbeszélés), A terület visszafoglalása a madaraktól (versek),Tartsd szemed a kígyón!(versek, rövidprózák) Imoga (dráma),Nincs alvás! (elbeszélés) Bálnák tánca (dráma) Mintha élnél, Prédales, Pompásan buszozunk! ,Az olyanok, mint te (színdarab) Csodálatos vadállatok 2001, Nevetnek az angyalok, Brahms és a macskák (Toepler Zoltánnal), Ambaradan, Gyarmati nő (próza), MetaXa, Plazma (játék), Arc és hátraarc, Wünsch híd. Emellett számos színházi munkája és filmforgatókönyve jelent meg.

Előző

Lányos anyukák – Kozma Orsi...

Következő

Hivatása író – Farkas Péter...

Kövess minket!