2017. Augusztus 20. | István
Előző

Európai tavasz...

Következő

Hétvége külföldön – Skócia...

Pécsi hétvége

 Hazánkban szinte mindenki előtt ismeretes, hogy Pécs a kultúra fővárosa, de amióta 2010-ben elnyerte az „Európa Kulturális Fővárosa” címet a nagyvilágba is eljutott a város híre.

Korábban már többször jártam Pécsett most kis családommal úgy gondoltuk, hogy teszünk egy hétvégi kiruccanást a rómaiak által, Sopianea néven alapított városba. Úgy döntöttünk, – a korlátozott időnk, és Juli lányom által oly kedvelt, több tévé csatornáján is futó török sorozatok miatt –, ezúttal a 150 éves török uralom nyomait követjük, illetve, a városban található néhány kiállítást, galériát látogatjuk meg.

A szállásfoglalás egyszerű volt, mert egy Svájcban élő, pécsi születésű barátnőm már többször megszállt a Hotel Makárban, az ő javaslatára mi is ezt a hotelt választottuk, mivel bár zöldövezetben van, mégis közel a belvároshoz, az általunk megtekintendő nevezetességekhez. Az is a szálláshely mellett szólt, hogy van családi „iker” szobája, amely amellett, hogy összenyitható, az átlagosnál nagyobb fürdőszobával rendelkezik, s éppúgy erkélyes, mint a többi szoba. Ráadásul barátnőm szerint a személyzet kimondottan kedves, segítőkész.

Mondanom sem kell, hogy a két és félórás utat nekünk sikerült három és fél óra alatt megtenni, mert legalább három helyen meg kellett állni egy kis üdítőre, kávéra, sütikére. De hát a mi családunk már csak ilyen! Dél körül értünk a szállodába, szerencsére volt mélygarázs, így a kocsiban hagyhattuk a csomagjainkat és a bejelentkezést követően azonnal indultunk is kirándulásunk első állomásához, a szállodától mindössze 20 perc sétával elérhető főtérre, ahol már messziről látható Pécs fő jelképének számító Gázi Kászim pasa zöld tetejű dzsámija.



Ebben a szobában laktunk, és ez volt hozzá a fürdőszoba


Mielőtt beléptünk a dzsámiba némi történelmi ismertetőt kaptunk Ádám fiamtól, akinek a kirándulással kapcsolatban az volt a feladata, hogy készüljön fel Pécs és a török uralom kapcsolatáról. Így ő mesélte el, hogy Buda eleste (1541) után – közel 150 évre az ország az oszmán birodalom uralma alá került –, két évre a török seregek elfoglalták Pécset és ott is maradtak egészen 1686-ig. A hódoltság alatt nemcsak katonai védelemről gondoskodtak a törökök, hanem szokásaikat is próbálták meghonosítani. Épültek karavánszerájok, dervisiskolák, fürdők és természetesen a muszlin vallásgyakorláshoz szükséges mecsetek és dzsámik. A pasáról megtudtuk, hogy 1526-ban részt vett a mohácsi csatában, majd I. Szulejmán számos csatájában.  Félelmetes harcos volt, rettegte az ellenség.

Így volt ez akkor is, amikor Budán harcolt és kitörve a várból alaposan megtizedelte az osztrák katonákat. Származását tekintve szerb, de török pasaként, Szulejmán seregében ért el számottevő katonai sikereket az európai hadszíntereken. A róla elnevezett dzsámit 1543-1546 között építtette. Az épület érdekessége, hogy hosszában és szélességében is száz lépés. Maga az épület az egyik legjelentősebb török kori műemlék, a magyarországi török-iszlám építészet legjelentősebb alkotása.  Napjainkban – Belvárosi Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom –, katolikus templomként működik. Belépve az épületbe megcsodálhattuk a Mekka irányába mutató imafülkét, a kaptármintázatú, szamáríves ablakokat, a falrészeken fellelhető Korán kaligrafikus sorait, a pasa egykori fürdőjének mosómedencéit. Visszatérve Gázi Kászimra, harcban, menekülés közben vesztette életét.



Gázi Kászim pasa zöld tetejű dzsámija


A főtérről alig tíz percre található a Jakováci Hasszán Dzsámi. Megjegyzem nekünk nem ennyi ideig tartott a távolság legyőzése, mert éhező gyermekeim könyörgésére közben még beugrottunk egy pizzára.

Az épületről elmondható, hogy az egyetlen olyan dzsámi a török hódoltság idejéből, amely kupolás terével és minaretjével teljes épségben megmarad. A létesítmény négyzetes alakú, jobb oldalán helyezkedik el a minaret. A történetéről annyi tudható, hogy már 1663-ban állt. Eredetileg egy épületegyüttes volt, amelyhez főiskola (medresze), derviskolostor, valamint szegénykonyha is tartozott. A központot Mevláná Dzsalál ad-Dín Rúmia követői, a „kerengő dervisek” használták. A kolostor és az iskola a török hódoltság után elpusztult, a dzsámiból templom lett. Az épületet az 1900-as évek közepén restaurálták, belsejében az imádkozás irányát, Mekkát a mihráb-fülke jelöli. Jelenleg a dzsámi múzeum, de muszlin imahely is.



Jakováci Hasszán Dzsámi


Mivel úgy láttuk férjemmel, hogy a gyerekeknek erre a napra ennyi elég is volt, visszasétáltunk a szállodába és birtokba vettük a szobákat, majd gyorsan körbenéztünk a szállodába. A fiúk perceken belül a squash pályán hatalmas erővel és technikai tudással ütögették a labdát a falhoz, mi lányok a medencében lazítottunk, úszkáltunk. 


Már jócskán benne voltunk a vacsoraidőben, mire összeszedtük magunkat és beültünk a Makár Óbester étterembe, amely egy hangulatos kupolateremben található. Az étlapon a tájjellegű konyha ismert fogásai éppúgy megtalálhatóak, mint a „wellness” ételek, ráadásul az árak sem elrugaszkodottak. A vacsora menüjének kiválasztása – direkt nem rendeltünk félpanziót – a szokásos vitával, nagy nehezen megtörtént.  A párom és én a remeknek ígérkező halételek közül választottunk, míg Juli a négysajtos tagliatelle-ét, Ádám pedig mézes, csillis csirkecombot rendelt. A desszertnél már a sarkamra álltam és mindenkinek egyformán csokis brownie-t rendeltem, meleg eper öntettel.



Egy kis gasztronómia a szállodában, deszert és borozgatásunk szinhelye, a Taverna

A másnap kissé megcsúszva indult, mert a reggelit követve alig lehetet kirángatni a gyerekeket a teniszpályáról. Már szinte dél volt, amikor útnak indultunk és persze nem a képtárak felé vettük az irányt, hanem az állatkertbe. A múlt évben – átalakítást követően –, újranyitott állatkertben számos állatfajt fellelhető, a galléros gyíkoktól a kaméleonokon át a tigrisekig. Prérikutya, csimpánz, víziló, pelikán, puma, ormányos medve láttán gyermekeim hangosan kiabálták „pont ez a kedvencem”, így zárásig jártuk körbe az állatkertet. Természetesen az ebéd elmaradt, helyette kürtőskalács hegyeket tömtek gyermekeim magukba, amiből férjemmel mi sem maradhattunk ki.

Az állatkertben minden állat kényelmes körülmények között él. 


A vacsorát ismét a szállodában fogyasztottuk el, ami után Juli és Ádám rögtön bevonult a szobájukba, s gondolom némi vitával, a tévé távirányítóját egymás kezéből kikapva kerestek egy olyan filmet, amit mi nem engednénk nekik otthon megnézni. Párommal, mint a család felnőtt tagjai, a téglaboltozatú, egykori püspöki borospince helyén lévő tavernában borozgattunk, beszélgettünk, végre kettesben. 


A szálloda wellness részlege és a tenisz pályák

Vasárnap végre sikerült korán kicsalogatni gyermekeimet az ágyból és a bő kínálatú, hideg-meleg ételvariációkat tartalmazó Obester reggelit követően a fiúk a teniszpálya felé vették az irányt, mi lányok pedig a wellness részlegbe vetettük be magunkat.  A modern Wellness-részlegben infra- finn- és sóterápiás szauna, gőzkabin, kútvizes csobbanó, hidromasszázs medence (jakuzzi), beltéri úszómedence, masszőr, kozmetikus, személyi edző várja vendégeket. A felsorolásból kitűnik, hogy minden korosztály talál magának megfelelő relaxáló programot, mi egy jakuzzis anya-lánya beszélgetős órát tartottunk, majd egy kicsit úszkáltunk a medencében. Ide már a fiúk is követtek minket.

 

Egy könnyű, welness ebédet még a szállodában fogyasztottunk el, majd már kijelentkezve, elindultunk a Zsolnay negyedbe. Megjegyzem a szálloda recepciósa az összes szállás csomag ajánlatról adott ismertetőt, amelyek közül néhány fel is keltette érdeklődésemet. Szerencsére ezek a honlapjukon is megtalálhatóak, így majd folyamatosan nyomon tudom követni a különböző eseményekhez, programokhoz kialakított ajánlatokat.



A Zsolnay család


A Zsolnay negyedről mindenképpen tudni kell, hogy 2014-ben hungarikummá nyilvánították. Nevét a Zsolnay családról kapta, aki a XIX.-XX században élt és porcelángyártásáról lett világhírű. A festői park egy közel 5 hektáros területen helyezkedik el, benne sétányok, 15 műemléképület és számos (88) köztéri Zsolnay-szobor, kávézók, éttermek, kézműves boltok, a modern képzőművészetnek a m21 Galéria ad otthont, míg a könnyűzenének és a színházi előadásoknak az E78 koncertterem.  A Zsolnay negyed kialakításakor gondoltak a gyerekekre is, szabadtári játszóterek, varázstér, Planetárium, bábszínház várja a kicsiket és a nagyobb gyerekeket.

Egyveleg a csodálatos Zsolnay termékekből


A parkban láthatók a Zsolnay-örökséget bemutató unikális kiállítások, a Zsolnay Aranykora kiállítás, amely több mint 600 kerámiát mutat be, a Rózsaszín kiállítás, amely a legkorábbi Zsolnay termékeket mutatja be. Ezt a két tárlatot kiegészíti még a Család-és Gyártörténeti kiállítás és a Látványmanufaktúra. Egy közeli dombon pedig a Zsolnay család nyughelye, a Zsolnay Mauzóleum található.

A szombati engedékenységemnek cserébe a gyerekek végigjárták velünk – és még tetszett is nekik – a Zsolnay örökséget bemutató kiállításokat, így mindenki megelégedésére zárult a hétvégi kiruccanásunk, annak ellenére, hogy kimaradtak azok a tárlatok, múzeumok – Victor Vasarely Múzeum, Csontváry Múzeum, Ferenczy képcsarnok, Modern Hungarian Gallery –, amelyek miatt Pécset választottuk úti célunknak. De sebaj, lesznek még idősebbek is a csemetéim!

Előző

Európai tavasz...

Következő

Hétvége külföldön – Skócia...

Kövess minket!