2019. December 07. | Ambrus
Előző

Világörökségek Japánban...

Következő

Biztonság mindenekfelett!...

Észak-Afrika gyöngyszeme: Tunézia

Azon szerencsések közé tartoztam, akiket a Tunéziai Turisztikai Hivatal meginvitált egy túrára. Bár érkezésünkkor ott már jó idő volt, de mégsem forró, nyári hőség csapott meg, amikor kiléptem a repülőből. Az idő tökéletes volt a ránk váró városlátogatásokhoz, kirándulásokhoz.

 

Kulturális csemege

 

Karthágó az egyik legcsodálatosabb város Tunéziában. A görög és római mitológia keveredése a mai napig körbelengi az egykor kereskedelméről is rendkívül népszerű várost. A mítosz szerint a települést Dido alapította, aki Türoszból menekült el, miután az öccse a hatalom magához ragadása érdekében meggyilkolta a férjét.

 

Történelmét nem tudja megtagadni az egykor nagyon is népes város, így az ott töltött idő alatt a turisták teljesen át tudják venni a hely hangulatát. Talán ez annak is köszönhető, hogy a romok távol vannak a város zajától, maximum madárcsicsergés, illetve a tenger zaja az, ami elvonhatja a turista figyelmét.

 

A vallás hatalmas szerepet játszott a város alapítóinál, a punoknál. A római és a görög mitológiákhoz hasonlóan nekik is megvoltak a saját isteneik, a két főisten egyike a hold úrnője, Tanit, míg a másik Baál, az ég istene volt. Vallásuk azonban egy ponton elrettentően hatott rám, ugyanis isteneiknek gyermekeket áldoztak. Az a hely, ahol a papok a rituálékat folytatták, még mindig fellelhető.

 

A rettenetes vallási szokásról azonban sajnos nem csak mendemondák születtek a hosszú évezredek alatt, a tényt a rengeteg gyermek sírja is alátámasztja. A Tophet-temető félelmetes atmoszférával bír, és bár napjainkban már nem annyira hátborzongató mint az ókorban, de a hely levegőjét még mindig átjárja az itt történt megannyi szörnyűség. Épp ezért azt tanácsolom, hogy Karthágó ezen részének megtekintését csak az erős idegzetűeknek illesszék programjukba.

 


A Bardo Múzeum az ország hivatalos fővárosában, Tuniszban található. A méltán híres épület a XIII. században egy arab főúr, Huszain belek tulajdona volt. A gyönyörű, az iszlám építészet remekének tartott palota jelenlegi formáját a 17. század végén kapta. Afrika egyik leghíresebb múzeumában a pun és a bizánci leletek mellett megtekinthető egy római kori gyűjtemény, amelynek legérdekesebb része a mahdiai hajóroncs rakományát bemutató tárlat. A hajó Kr. e. 1. században süllyedt el, de a rakományból – dísztárgyak, lakberendezési tárgyak, fekhelyek mozaikok, szobrok, fizetőeszközök – képet alkothatunk az akkori emberek életéről. A pun múltat bemutató részlegben látható az oroszlánfejű Tanit, továbbá halotti maszkok, amulettek. A múzeumban bemutatott művek azt is bizonyítják, hogy az emberiség és a humor nem sokat változott azóta. Erre jó példa a „Részeg Hercules” elnevezésű szobor, amin Zeusz fia a saját férfiasságát fogdossa ittasan. A szobor ott jártunkkor sajnos egy másik kiállításon szerepelt, így nekünk a fotójával kellett megelégednünk.




Sidi Bou Saidot azoknak ajánlom, akik egy igazán festői szépségű látványra kíváncsiak. Ők mindenképpen tekintsék meg a műemlékvédelem alatt álló Sidi Bou Said művészfalut. Az idilli látványú, fehérfalú, kék tetejű, kék kovácsoltvas rácsozatú házak domboldalon sorakoznak, köztük sétálva csodálatos panoráma nyílik az alatta elterülő öbölre, benne a jachtkikötővel. Ha sikerült némi ajándékot vásárolni a helyi kézművesek portékáiból – no, nem a népszerű madárkalitkára gondolok – érdemes betérni egy helyi kávázóba egy menta teára, vagy egy különleges ízesítésű kávéra.


Ezeregyéjszaka ízei

 

A legtöbb turista szeret időt és pénzt áldozni arra, hogy megkóstolja a helyi ízeket. Így voltunk ezzel mi is, bele-bele kóstoltunk az ízletes ételekbe. s mivel arab országról van szó, ki nem hagyhattuk a zamatos, erős kávét. Tunéziában szinte alig lehet elhízott ember látni, ami nem meglepő, ha ismerjük az ország gasztronómiáját. Étkezési kultúrájuk legnagyobb csodája talán a változatosságban rejlik, hiszen az évszázadok folyamán számos nemzet volt hatással a konyhájukra. Az európai és az arab gasztronómia tökéletes ötvözete, éppen ezért számunkra is könnyen emészthető, így bátran megkóstolhatjuk a legízletesebb falatokat. A konyhájukat a fűszerezés teszi különlegessé, a legnépszerűbbek közé tartozik az ánizs, a koriander, a kömény, a fahéj, a sáfrány és a harissa (erős paprikakrém). Ez utóbbit a helyiek egy kis olívaolajjal meglocsolva, friss bagettel, vagy lepénnyel fogyasztják.

 

Vendéglátónk jóvoltából szerencsénk volt a két népszerűbb étteremben étkezni, amelyet nemcsak a turisták, de a helyiek is előszeretettel látogatnak.

 

A Chez Achour Hammametben található. A tenger gyümölcseinek ízeiért rajongók között nagy népszerűségnek örvend a rendkívül hangulatos étterem. Az ebédhez valók a szomszédból, a pár száz méterre található a tengerből érkeznek. A vendégeket teljesen elvarázsolja az ízekhez tökéletesen passzoló tenger látványa, és a konyha felől érkező fűszeres illatok együttese. A helyiek a halat szokták ajánlani a turistáknak, de érdemes kipróbálni a tenger gyümölcseivel készült paszta egyikét, amelyet sokkal fűszeresebben készítenek, mint például Olaszországban. Pluszpontot jelent, hogy a hely állatbarát, így ha úgy döntenek, hogy a kutyusukat is magukkal viszik a nyaralásra, akkor ebből az étteremből biztosan nem fogják kizavarni.

 


A Dar Bel Hadj éttermet azoknak ajánlom, akik szeretnének egy igazi királyi lakomán részt venni. A Tunisz óvárosában, a Medinában lévő tradicionális étterem egy 17. századi villában található. Mivel a hely viszonylag nehezen megközelíthető mindenképpen érdemes segítségét kérni, mert a bazár forgatagában nagyon könnyen el lehet veszni. A hely magával ragadó és az ízek is kellemesen hatnak az ízlelőbimbóinkra. Ha nem vigyázunk, már az előételekkel is könnyen jóllakhatunk, hiszen „kezdésnek” is egy izgalmasan fűszeres és változatos íz világú terülj-terülj asztalkát varázsolnak a vendégek elé. Érdemes csak csipegetni a finomságokból, ellenállni a csábításnak, és helyet hagyni a főételnek, a desszertnek. Ezek az ételek is igazi kis műalkotások, tökéletesen tükrözik a hely különlegességét. Főételnek birkát ettünk padlizsánkrémmel és remek mazsolás, mogyorós rizzsel, majd desszertnek narancsvízzel leöntött és pisztáciával bőségesen megszórt karamellizált vaníliás tejkrémet.

 


Egy ilyen pazar vacsora után bizony nagyon jólesett kis kerülővel, egy óvárosbeli esti sétát követően visszatérni a szállodánkba.

 

 

Cimkék:
Előző

Világörökségek Japánban...

Következő

Biztonság mindenekfelett!...

Kövess minket!