2019. Január 19. | Sára, Márió
Előző

Dublin 2....

Következő

Észak-Afrika gyöngyszeme: Tunézia...

Dublin 1.

A szerző, László Emília
László Emília jóga szakértőként szerepelt már lapunkban, most úti élményeit osztja meg önökkel.

 

Mikor először hagyod el az anyaméhnek számító Magyarországot, jogos aggodalommal nézel a jövődbe. Fél év 3000 km-re otthontól, ráadásul egy szigeten. Mi van, ha megint kitör egy kimondhatatlan nevű izlandi vulkán? Meg vagyunk lőve. Ezzel az egy hátránnyal számolhat az, aki akár egy kis időre is, de szerencsét próbál a távoli Írországban. Én ilyen feltételekkel indultam Dublinba. Fél éves szerződés, pénzügyi szférában. Öt év lett belőle. A sok intéznivaló egymást követve azon nyomban meg is oldotta magát. Írországban élni több mint könnyű. Felemelő, élvezetes, olajozott. Marci nem Hevesen él, hanem Dublinban.

 

Dublint már az infrastruktúrája miatt is szeretjük: A reptértől alig 20 percnyire lévő belvárosba 15 percenként visz be a busz, wifivel csillapítja a csevegni/informálódni vágyók étvágyát. Ha esetleg gyengülne a reptéri jel, a buszmegállóban található „realtime info” tábla tájékoztat a következő busz érkezéséről. És ez csak a kezdet. És a stressz szublimál.

 

Aki hosszabb távon marad Dublinban (dolgozni), jut bőven a megélhetésen túl szórakozásra, félretevésre. Van itt minden, pénz, jólét, stressz minimalizálása. Egy tipikus beszélgetés végkimenetele pozitív. Az ember szívét melengeti a mindennapos felszínes beszélgetés a kollegákkal vagy az egyébként beszédes utca emberével. Fontosnak tartom ezeket a fél perceket, mert ebből kapja mindenki a legtöbbet. Írország a legjobb értelemben vett faluközösség. Dublin nem nagy város (még metrója sincs!), az emberek közvetlenek, már-már családtagként viszonyulnak egymáshoz. Itt biztosan nem rabolják ki azt, aki ne adjisten összeesik az utcán, nem lépnek át felette, azonnal a segítségére sietnek.

 

Egy esős napon sétáltam a belvárosban, mikor a vizes járdán kanyarodás közben elcsúszott egy biciklis. Az eset tőlem 3 méterre történt, de mire 2 másodperc múlva előkaptam egy zsebkendőt, hogy legalább a sarat törölje le az arcáról, már nem fértem oda hozzá, azonnal odagyűltek a járókelők és hímes tojásként emelték fel őt is és a biciklijét is. Ellátták, amivel kellett, szép szóval, figyelemmel, törődéssel, majd véres fogával mosolyogva köszönte meg a támogatást és folytatja útját a célja felé. Nem egyedi eset.

 

 Kinek ajánlom Dublint?

 

Annak, aki nem bírja a meleget.

Dublinban nagyjából 10 fokot ingadozik az éves átlaghőmérséklet. Télen ritka a fagypont alatti hideg. Január 25-én például 11 fok volt napközben. Nyáron csak 5-6 fokkal van melegebb. Nem izzadunk a hőségben, a Galaxis Útikalauzzal (Douglas Adams regénye) ellentétben mindig legyen nálad egy pulcsi vagy kiskabát, mert amint lemegy a nap, egy rövid ujjú póló már nem elég. Ami előny, hogy nyáron egészen 17-re rúg a napsütéses órák száma (Budapesten 16 a max).

 

Húsevőknek

Dublin és az ír gasztronómia híres a steakjeiről. Itt majdnem az ember után dobják a mindenféle típusú fajtájú érlelt vagy esetleg nem érlelt húst. Rendkívül jó minőségű, megunhatatlan kuriózum. A legtöbb helyen fagyis kanállal mérik ki a zöldborsó és krumplipürét. Mellette a főtt sárgarépa ír nemzeti színekbe öltözteti a tányért. Gravy-vel jobban csúszik. Gravy: Kukoricaliszttel sűrített sült hús szaftja. Már leírni is nyálcsorgató!

 

Vegetáriánusoknak

Ámde a vegetáriánusok se csüggedjenek! A steak után a második helyezett a „stir fry”, azaz amit mi otthon „wok”-nak hívunk. Zöldség összepirít rizzsel vagy tésztával. Hússal vagy hús nélkül minden megoldás érdekes. Quiche formájában érkezik a vegetáriánus étel. Személy szerint a sütőtökös lilahagymás mazsolás a kedvencem!

 

Ételallergiásoknak

Ismerik a glutén fogalmát! Sőt! A cukorbetegségről is hallottak! És a tej/szója/mogyoró allergia fogalmaktól sem ijednek meg! Nagyon sok étteremben ajánlanak alternatívát. Én az olasz éttermeknek adok hálát a figyelmességükért. Rendkívül változatos az egészségbolt kínálat ahol az összes ételallergiás talál magának snacket, vagy garantáltan tiszta alapanyagot. Igaz, megkérik az árát, de aki itt él és orvosi igazolása van a betegségéről, állami támogatásra jogosult.

 

Képeslapot kedvelőknek

Az írek nagy hódolói a képeslapoknak, mondhatni képeslap nemzet. Személyre szabott jókívánságokkal várja a vásárlót egy komplett részleg szinte minden boltban. Sőt, két képeslapbolt is megél egymás mellett, nem vicc! Beszippantja az arra tévedő naiv látogatót, mert viszonylag olcsó és könnyen örömet lehet vele okozni. Itt azért találták ki a kandallókat, hogy a párkányán gyűlhessen a képeslap cunami húsvétkor, karácsonykor, keresztelőkor, újévkor, Szent Patrik napján, vagy esetleg csak úgy!

 

Minden nap izgatottan lesik a postaládát, vajon találnak-e benne bármilyen mondvacsinált indokkal valami lapot. Úgy írnak ezek, mint ahogy az oroszok isznak. Mindenre van alkalom! Az első félévemben egy Karen nevű lány lakásában béreltem szobát. Tősgyökeres ír. Sokat tanultam tőle az ottani kultúráról. Például minden rendes ír családi házban van kandalló, amit leginkább a párkánya miatt becsülnek. Itt fér el ugyanis a legtöbb képeslap, és a tekintet is ide vándorol legelőször. A szeretet és a megbecsülés mércéje.

 

Tengert szeretőknek

Tengerpart! Tengerpart! Egy szarkasztikus jó tündér kívánság valóra váltásának eredménye az, hogy ugyan van tengerpart, de minek. Nem megy 20 fok fölé a levegő hőmérséklete, gondolhatjuk, hogy a tenger vize sem lehet túl kellemes. Ergo, ha azt kívánjuk, bár tengerparti városban élnénk, mindenképp tegyük hozzá, hogy mediterrán éghajlaton! Az előnye hogy tiszta a levegő. Szigetországról lévén szó, folyamatos szelek fújnak, nyughatatlanul söpörve a szorgos nép felé a friss tengeri levegőt! Mámorító!

 

László Emília  (folyt.köv.)

Előző

Dublin 2....

Következő

Észak-Afrika gyöngyszeme: Tunézia...

Kövess minket!