2018. November 17. | Hortenzia, Gergő
Előző

Európa legszebb autóstúra-útvonalai...

Következő

Akar több évet várni a Fordjára?...

Kamaszból lett családapa

A sportosságra hajazó macsós Ibizán alapuló SEAT Arona egy könnyed elegáns férfira hasonlít, aki elég érett ahhoz, hogy gondos családapa legyen.

 

Amikor beültem az autóba, egy Ibizát láttam mindenütt. Az a műszerfal, azok a betétek, azok az órák, azok az ülések – ha mégsem pont olyanok, akkor annyira hasonlítanak egymásra, hogy a különbségekre nem érdemes szót vesztegetni. Nem titok, a mechanika is ugyanaz, totálisan. Motorok, váltók, fékek, elektromosság, extrák, minden. Már az Ibizát elég szépen telepakolták mindazzal, amit korunk kényeztetett autósa kívánhat magának: nagy, nyolccolos kijelzővel, kulcs nélküli indítással (nyitással-csukással), távolságtartós tempomattal, tolatáshoz a hátsó keresztforgalom-figyelővel, körbe parkradarral, holttér nézővel, no meg tolatókamerával.

 

A SEAT Arona ezen felül kifejezetten jól sikerült SUV: 4138 milliméter hosszú, 1780 mm széles és 1543 mm magas a SEAT legkisebb szabadidő-autója, tengelytávja pedig 2566 mm. Külsejét szemből a jellegzetes SEAT lámpák uralják, amik különösen bekapcsolt LED-es nappali fénnyel néznek ki jól. Oldalról a lemezekbe vasalt szögletes élek teszik izgalmasabbá a látványt, mutatós a tető eltérő fényezése – a karosszéria és a tető színének kombinálásával 68-féle összeállítás hozható össze. Csinos az egész jószág; kívül értő kézzel dolgozták el rajta az éleket, belül ott a szép, varrott bőrkormány, a finom kis gombok, még az ajtókárpitok belsejét is megvilágítja belülről egy elegáns ledcsík. A tágas utastérben igazából csak a praktikus kis tároló rekeszekből van hiány.

 

Menet közben nem billeg, ami nagyon fontos egy ilyen, magasabb építésű kocsinál, elég jól lehet érezni, mit művelnek a kerekek, a kormánya pontos, közvetlen, de mivel könnyű is, ezért nincs benne semmi az Ibiza macsóságából. Mindent egybevetve: ha nem is egy zsigerien izzó sportgép, azért egy jó kis kanyargásra alkalmas kocsi, mert kiszámítható és elég feszes. Ennek ellenére az Arona tud rugózni, hagytak elég hosszú játékot a kerekeinek, a csillapítása is azon a határon marad, hogy ne kezdjen el zavaróan dobálni a bukkanókon – a kategóriában tudnék felhozni rossz példákat, méghozzá jóval drágábban. 

 

A viszonylag kis kaszniban elöl elég a hely, a hátsó üléseken szintúgy. Itt már meghaladták az Ibizát, mert az ülőlapok magasabban vannak, ami a kényelemnek alapvetően jót tesz, főleg hátul, de elől például emiatt hamar feltűnik, hogy kicsit rövid az ülőlap. 

A csomagtérben alaphelyzetben 400 literünk van, amit 823-ra bővíthetünk. Ehhez kapunk egy mozdulattal két szintbe hozható merev csomagtér padlót, rögzítő füleket, gyorsan felpattintható hálót, kis rögzítő pántot a raktér oldalában, világítást.

 

Ami a motort illeti, az 1.0 TSI nem egy különösen hangos hármas, viszont gyorsításkor igencsak jelen van a motor mormogása, miként erőltetett pályatempónál is hallani a dörmögését – rendben, megértem, hogy egy népi SUV-ban az ár elsődleges, a hangszigetelésen pedig sokat lehet spórolni. Ez viszont a fogyasztásra is jellemző: a teszthétvégét 6,7 literes fogyasztással zártuk, ami elég jó érték egy ekkora autónál.

Tóth Gábor Ákos

Előző

Európa legszebb autóstúra-útvonalai...

Következő

Akar több évet várni a Fordjára?...

Kövess minket!