2017. Június 24. | Iván
Előző

Extra tárolók...

Következő

Tanuló sarok...

Emberközpontú irodák

Egyre nagyobb teret kap az irodákban az otthonosság, ami ideális esetben nemcsak az íróasztalokon elhelyezett családi fotókat jelenti, hanem az irodaterek multifunkcionális kialakításában is tükröződik. A fiatal munkaerőknek – a béren túl – elsőrangú szempont, hogy jól érezzék magukat munkahelyükön, de vajon az irodák kialakításánál tudják a tervezők ezt a lelki igényt biztosítani?

 

A munkaerő-toborzásban és -megtartásban az iroda elhelyezkedése, belső kialakítása kulcsfontosságúvá vált, hiszen ha a munkavállaló jól érzi magát, az a munkaadónak is jó. Ha otthonról végzünk számítógépes munkát, számos tényezőre kell figyelnünk ahhoz, hogy a home office ne menjen az egészségünk rovására – ezt állapították meg a meghívott neves szakértők a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia új értékesítési irodájában rendezett kerekasztal-beszélgetés során.

 

„Minden évben bejárjuk az adott esztendőben létrehozott legújabb irodákat, és igazán kedvező tendenciákat tapasztalunk” – mondta dr. Németh Edit, a BME Ergonómia és Pszichológia tanszékének egyetemi adjunktusa. „Míg pár éve még csak az ergonomikus székekre, asztalokra figyeltek a munkaadók, addig ma már főszerepet kap a design, hogy minél szebbek és jobbak legyenek a kiszolgálóhelyiségek, minél inkább dolgozóbarát legyen az iroda és egyben minél jobban tükrözze a szervezet arculatát.”

 

Y-generáció: a jó iroda segít a toborzásban és a munkaerő-megtartásban

Fontos szerepe van a fiatal munkavállalók, az Y-generáció igényeinek, hiszen alapvető elvárásuk, hogy a laptopjukkal bárhol dolgozhassanak, ami multifunkciós terek létrehozását teszi szükségessé. Azokban a szektorokban, ahol szeretnék magukhoz vonzani és megtartani a (fiatal) tehetségeket, sokszor már nem a fizetéssel versenyeznek egymással a cégek, hanem a minél jobb munkakörnyezettel. Ez jelenti az iroda elhelyezkedését éppúgy, mint az irodán belüli kikapcsolódási lehetőségeket - konyhát, étkezőt, pihenőszobát, stb. Ezek ráadásul nem öncélú elemek, hanem azt szolgálják, hogy a dolgozók minél kevesebb időt töltsenek az irodán kívül és a munkatársaknak minél többször legyen alkalmuk az informális érintkezésekre, ami végső soron a közös munkát segíti. A csocsóasztal és a biciklitároló mára alapkövetelménnyé vált” – tette hozzá dr. Németh Edit.

  

„A munkáltatók egyre jobban megbecsülik munkavállalóikat, egyes szektorokban egymástól viszik el a dolgozót, így a béren túl a jó helyen, jó szolgáltatási környezettel ellátott iroda is fontos HR-eszközzé vált” – emelte ki Radványi Gábor, a Futureal-csoport főépítésze. Az ilyen elhelyezkedésű munkahely hozzáad az életminőséghez, hiszen kevesebb időt kell például elpazarolni utazásra a különböző szolgáltatások - üzletek, konditerem, éttermek, stb. - megközelítésére.

 

Home office egészségesen

Ha otthoni számítógépes munkavégzésről, home office-ről van szó, a legtöbb embernek az ölben, netán a konyhaasztalon elhelyezett laptop jut eszébe. Dr. Németh Edit szerint ugyanakkor ez nagyon távol van az ideálistól: fontos volna, hogy jó minőségű széken ülve, megfelelő magasságú asztal mellett dolgozzunk úgy, hogy a beállítások ejtett vállú munkavégzést tegyenek lehetővé. Ergonómiai szempontból a laptop és pláne a tablet nem megfelelő a folyamatos munkavégzéshez: a laptophoz lehetőleg csatlakoztassunk külön monitort (amelynek felső része szemmagasságban legyen), külön billentyűzetet és egeret.

 

A megvilágítás szempontjából szintén fontos, hogy legalább egy külön asztali lámpánk legyen, és amennyiben lehetséges, tudjunk elkülönülni a család többi tagjától. Érdemes lehet otthon is alkalmazni azt a skandináv országokban meglévő munkavédelmi szabályt, hogy aki napi 6 óránál többet dolgozik monitor előtt, annak legyen lehetősége állva is munkát végezni. „Vannak már olyan munkaadók, amelyek csak akkor engedik az otthoni munkavégzést, ha a dolgozó igazolni tudja, hogy az otthoni munkakörnyezete ergonómiailag megfelelő” – mondta dr. Németh Edit.

 

„Az irodában is jót tesz az egészségnek, ha a dolgozó fel tud állni a munkaasztala mellől, hogy félrevonulva elolvasson egy cikket, megebédeljen a teakonyhában, külön sarokban váltson pár szót a kollégáival, vagy külön fülkében intézhesse el fontos telefonhívásait” – tette hozzá Radványi Gábor. A szakember szerint mindig a különböző aktivitásnak megfelelő, multifunkcionális környezetet és bútorzatot kell biztosítani a munkavállalóknak, így az irodát a dolgozók az aktivitásuknak megfelelően „körbe tudják használni”.

 

Az ideális iroda zöld és a metró közelében van

„Ma ugyanakkor már egy magára valamit is adó bérlő zöld irodát keres, de kevesen tudják, hogy mitől is zöld egy iroda, így ezen a téren komoly edukációra van szükség” – vélte Radványi Gábor. Nem csak az energiahatékonyságot és a takarékos a vízfelhasználást jelenti ugyanis a környezetkímélő kialakítás, hanem az akár az olyan, nem szembetűnő dolgokat is, mint a levegő vagy a megvilágítás minősége. Sokszor az a helyzet, hogy bár az épületek megfelelnek a zöld előírásoknak, ám a bérlők a saját tereik kialakítása során már nem figyelnek ezekre a részletekre. A szakember szerint a meglévő irodákban nehéz kommunikálni az energiahatékonysági felújításokat a bérlők felé, hiszen átlagosan az irodabérlők költségeinek csak 1 százalékát teszi ki a rezsiköltség, míg a bérleti díj súlya 9, a bérköltségé pedig 90 százalék. Mindebből következik, hogy a dolgozók munkakörnyezetének komfortos kialakítása kezd a legfontosabb tényezővé válni az irodaépületekben.

 

Nagyon fontos az is, hogy mennyire könnyű eljutniuk a munkahelyükre az adott irodaház dolgozóinak. Egy átlagos, 20 ezer négyzetméteres irodaházban dolgozó kétezer emberből legfeljebb 200 van olyan pozícióban, hogy a cégük bérel számukra beállót a mélygarázsban, így a többiek szükségszerűen tömegközlekedéssel érik el a munkahelyüket. A reggeli csúcsidőszakban ez az 1800 ember óránként tíz autóbuszt teljesen megtöltene (nem beszélve a többi közlekedőről), így logikus, hogy az ekkora irodaházakat csak a nagy kapacitású tömegközlekedési eszközök megállóinak közelében célszerű elhelyezni. „Nem véletlen, hogy a Futureal nem is épít olyan telken irodaházat, amely 300 méternél távolabb van a metrókijárattól, ez is az emberközpontú fejlesztés egyik fontos eleme” – mondta Radványi Gábor.

Előző

Extra tárolók...

Következő

Tanuló sarok...

Kövess minket!