Corpus Hystericus

Az idei évben 20 éves Godot Galéria ünnepi eseményeinek egyik fő eleme, hogy a galéria a legfontosabb művészeinek egy-egy olyan tárlatot rendez ebben a jubileumi esztendőben, ahol az adott művész legfrissebb alkotásait mutatjuk be a közönségnek. Arra szeretnék ezzel felhívni a figyelmet, hogy bár a kortárs művészet élő klasszikusairól beszélünk, ők mégis mind a mai napig folyamatosan alkotó izgalmas művészek, akik reagálnak az őket körülvevő valóság történéseire, a képzőművészeti élet változásaira.


Ebben a sorozatban az első Gaál József, aki a Godot Galériával legrégebben együtt dolgozó művész, az első kiállítása a galériában 2000-ben volt.

Gaál József (1960) képzőművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanára, művészeti író. Táblaképek mellett grafikákat és kollázsokat is készít, de a plasztikus megformálás szintén szerves részét képzi művészetének. Sorozatai egymásra épülnek, témái és motívumai egy véget nem érő kutató munka tükrében térnek vissza. Művészetének középpontjában az ember áll; alapvetően a bensőnkben lakozó feszültségek expresszív ábrázolására törekszik. A groteszk művészet (grotreál) jegyében művein eldeformálódott, aszimmetrikus arcok és testek jelennek meg, amelyeknél nem ritka a szinte absztraktivizmusba úszó ábrázolása.

 

Az ember lényegét érintő örök kérdések kifürkészése során folyamatosan visszatér a hús ábrázolásához, az ember-szörnyek és a belső küzdelmek, létállapotok megjelenítéséhez. Egyik legemblematikusabb motívuma a maszk, ami hol az elzárkózás, hol a kifejezés szimbóluma, archetípusok megjelenítésének eszköze. Az ember ábrázolása mögött ugyanakkor korokon és kultúrákon átívelő gondolatokat elevenít fel és fogalmaz újra, amiből művészetének mitikus és rituális atmoszférája ered. Számtalan tárlata közül kiemelkedik a 2018-ban a Műcsarnokban megrendezett Vezeklések kora című egyéni kiállítása.

Legújabb munkáival olyan technikához nyúlt vissza, melyet már több évtizede mellőzött. Új sorozatában kollázsait saját kész és félkész festményeinek szétdarabolásából hozta létre, amelyek ezáltal az építés és a rombolás, a rétegezés végeérhetetlen folyamatit tükrözik vissza. A tőle megszokott mitikus, archaizáló szemléletmóddal ellentétben most a psziché jelenbeli labirintusába vezet minket: művein a test és a lélek kapcsolata, a modern kor emberének test-kép változása, az identitás szakadások skizoid állapota és a korunkra jellemző centrumnélküli személyiségek válsága köszön vissza. E mellett az összeszerelt testek képei a bábok, automaták és modern változataik, a kiborgok szellemiségét is megidézik, amivel Gaál a művein már korábban megjelenő maszkok és protézisek gondolatkörét fejleszti tovább.

 

Helyszín és időpont:Godot Galéria, megtekinthető: 2019. március 23-ig